|
|
|
Teljes találat 189 látnivalóban
|
|
|
| Telefon szám: 0036-48-346-224 |
| Cím: Edelény, Bors vezér út, |
|
|
|
A város határában áll a megye névadó erődítménye, a borsodi földvár, a honfoglaláskori Bors vezér szálláshelye. Részletes leírás az ikonra kattintva olvasható. |
| Telefon szám: +36-30 663 8802 |
| Cím: Füzér, külterület |
| Kapcsolattartó személy: Kónya Ferenc |
| Link: www.fuzer.hu |
|
|
|
A településtől alig 3 kilométerre található a Füzéri vár. A Felső-Hegyköz látképét uraló, 170 méter magas, hatalmas sziklahegy ormán magasodó, romos állapotában is impozáns füzéri vár helyén már a tatárjárás idején is erődítmény állt. Luxemburgi Zsigmond király előbb elzálogosította, majd 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat. A Perényiek a 15. és a 16. században jelentős építkezéseket folytattak Füzéren.
1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után, ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna a Szent Koronát, Füzérre szállíttatta és legalább egy évig itt rejtegette.
A vár, mely az utóbbi évtizedben jelentős felújításokon és feltárásokon esett át, nyaranta számos kulturális és hagyományőrző esemény helyszíne. |
| Telefon szám: +36-46-530-516, 46/533-355 |
| Cím: 3534 Miskolc-Diósgyőr, Vár u. 24. |
| Link: www.diosgyorivar.hu |
| Fax szám: +36-46-530-465 |
|
|
|
A mészkőszírt, amelyre a diósgyőri várat építették, ideális adottságai folytán valószínűleg már jóval a honfoglalás előtt is lakott volt, védhetőségét pedig földsáncok emelésével növelték meg. Részletes leírés az ikonra kattintva olvasható. |
| Cím: Mogyoróska, külterület |
| Link: www.mogyoroska.hu |
|
|
|
Mogyoróska és Regéc községek közötti vulkanikus eredetű hegycsúcson találjuk az északi-déli irányban hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi vár tekintélyes romjait. A várról részletes leírást az ikonra kattitva olvashat. |
|
|
|
Ónod vára. A szabályos négyzet alaprajzú ónodi vár a Sajó és a Hernád folyók torkolatánál lévő forgalmas átkelőhely – a körömi rév – közelében épült. Részletes leírás az ikonra kattintva olvasható. |
| Cím: Regéc |
| Link: www.regec.hu |
|
|
|
Szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi várak kategóriájába tartozik. I. Rákóczi Ferenc özvegye, Zrínyi Ilona itt nevelte öt éves koráig fiát, II. Rákóczi Ferencet. A Rákóczi szabadságharc bukása után 1715-ben felrobbantották. Részletes információ az ikonra kattintva olvasható. |
|
|
|
A település a 14. században keletkezett. 1440-ben Szabolcs vármegyéhez tartozott. Váradi László várat építtetett itt, ezt I. Lipót romboltatta le 1683-ban. |
|
|
|
Őrsúr vára Latorban található. Lator a várrom völgyében helyezkedik el közigazgatásilag Sályhoz tartozik, bár területileg kb. 1 km-rrel távolabb fekszik. Őrsúr várát a helybeliek éppen ezért Latori várnak is szokták nevezni. |
| Cím: 3950 Sárospatak, Szent Erzsébet út. 19. |
| Telefon szám: 0036-47-311-083 |
| Fax szám: 0036-47-511-135 |
| Link: www.rakoczimuzeum.hu |
|
|
|
A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma a sárospataki Rákóczi várban található. |
| Cím: Sárospatak, Szent Erzsébet u. 19. |
| Telefon szám: 0036-47-311-083 |
| Fax szám: 0036-47-511-135 |
| Link: www.rakoczimuzeum.hu |
|
|
|
Rákóczi vár, Patak várkastély. Részletes információ az ikonra kattintva olvasható. |
| Cím: Sárospatak, Rákóczi vár, várkert |
| Link: www.sarospatak.varosom.hu |
|
|
|
A vár életében a legjelentősebb fordulatot az 1616-os év hozta, amikor Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házassága következtében a Rákócziak fejedelmi központjává teszik a várat. Az 1640-es évektől újabb szárnyakkal és épületrészekkel bővült a vár, megépült a déli Lorántffy szárny- és loggia, valamint az ágyúterasz is.
|
|
|
|
Sátoraljaújhely várának több elnevezése is ismert – Újhely, Nagypatak, Sátorhegy és Patak vára –, közülük az utóbbi miatt az ide vonatkozó utalásokat sokáig tévesen Sárospatak várára értelmezték a szakemberek. Részletes leírás az ikonra kattintva olvasható. |
|
|
|
A török veszély miatt sok nemesi család költözött be Szendrő városába, az alsó vár ezek védelmét szolgálta. |
|
|
|
A szendrői várat a tatárjárás után, az 1300-as évek legelején Bebek György építtette és II. Rákóczi Ferenc 1707-ben bonttatta le. Részletes leírás az ikonra kattintva olvasható. |
| Cím: 3900 Szerencs, Huszárvár u. |
|
|
|
Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb várának története elválaszthatatlanul összefonódott a magyar történelem és a település múltjával. Az Árpád-hegy déli lejtőire felhúzódó, középkori eredetű Szerencs falut és a 13. században épült bencés apátságát
1558-ban Némethy Ferenc tokaji kapitány elfoglalta, majd a monostort Tokaj elővárává alakította át. Részletesen az ikonra kattintva olvasható. |
| Cím: Szögliget |
| Link: www.szogliget.hu |
|
|
|
A vár történetében érdemes megemlíteni, hogy 1566-os ostrománál Bebek Györgyné Patóchy Zsófia védte hősiesen, a vár azonban elesett. Miután a császári csapatok elfoglalták egy időre bérlők kezére került, 1686-ban azonban megszületett a döntés Bécsben; a várat le kell rombolni. Részletes leírás az ikonra katiitntva olvasható. |
|
|
|
A középkori Csorbakő vára a Szuhogy határában található Nagy-hegy egyik északkeleti gerincének végén épült fel. 1928-ban a várhegy északi oldalában jégkorszakbeli barlangot tártak fel, ahol több alig vagy egyáltalán nem ezüstözött rézlapocskákat találtak. Az ásatások során diluviális őscsontok ( gyapjas orrszarvú, ősló) maradványai kerültek elő. Még ebben az évben megindult a több évig tartó régészeti kutatások sora, melyek csak a belsővárra irányultak, de a külsővárra és az egyéb erődítményekre nem. |
|
|
|
Tállya, Várhegy: csekély maradványai lelhetők fel az Óvári dűlőben. |
| Cím: Tokaj |
| Link: www.tokaj.hu |
|
|
|
Tokaj várának története a messzi múlt homályába nyúlik vissza, de a 2007-ben megkezdődött régészeti feltárásoknak köszönhetően a legendákból egyre többször kezd valóság válni. Részletes leírás az ikonra kattintva olvasható. |
| Cím: Uppony |
| Link: www.uppony.hu |
|
|
|
A természetben fennmaradt emlék: az őrt álló Dedevár, a romjaiban néma földvár.Uppony-tól keletre, kb. 1 kilométerre a szűk Upponyi szikla szoros után, mint a Fekete-hegy legmagasabb nyúlványa meredeken emelkedik e várhegy, s csaknem elzárja a völgyet. Régebben közvetlenül alatta folyt az upponyi patak, a Csernely, és mellette haladt el az Uppony - Dédesi országút. A keskeny hegyvonulat északi és déli oldala igen meredek a vár alatti részen, de keleti irányban mindkét oldalon fokozatosan kiszélesedik és lankásodik. A nyugati oldala élesen végződik és fokozatosan ereszkedik alá a völgybe, s helyenként egy-egy függőleges mészkőszikla nehezíti meg a feljutást. A vár területe: a vár a gerinc nyugati végén, igen kis területen feküdt. Háromszög alapú csúcsával nyugatra néz. A nyugati csúcsrésznél 3 méter szélességben lekerekítve, a keleti oldal, a háromszög alapja 8 méter. A kettő közötti távolság11 méter. Az egész vár alapterülete alig 60 négyzetméter. Inkább egy kőből épített és megerősített őrtorony lehetett. A vár közepe dobbantásra kongó hangot ad. Itt ásásból, kutatásból származó bemélyedés látható. |
| Cím: Budapest, Szentháromság tér |
|
|
|
A Mátyás-templom mellett található a Halászbástya, átépítése 1899-ben indult meg, és 1902-ben fejeződött be. |
| Cím: Budapest, I. kerület, Várhegy |
|
|
|
Királyi Palota |
| Cím: Leányfalu, Móricz Zsigmond út |
|
|
|
Római őrtorony romjai Leányfalu. A négyszögletes alapú őrtornyot I. Valentinianus császár uralkodása alatt építették. Feltehetően a IV-V. század fordulója körüli években esett áldozatul a barbárok támadásának. |
| Cím: Perőcsény. külterület |
|
|
|
A falutól délkeletre mintegy négy kilométerre a Börzsöny Várbérc nevű 715 méter magas csúcsán állt egykor Salgóvár, amely nem azonos a Salgótarjánnak is nevet adó Nógrád megyei, ismertebb Salgó várával. A várat feltehetőleg a Hont-Pázmány nemzetségből származó Salgó építtette a 13. század második felében. Salgó várát első ízben 1386-ban említi okirat, ekkor királyi birtok, majd 1394-ben, amikor Szécsényi Kónyafi Simon volt birtokosa. Halála után a várat fia, Salgói Miklós örökölte, akit 1419-ben említenek uraként. Salgói Miklós azonban hamis pénzt veretett, és Garai János temesi és pozsegai ispán feleségével, Hedvig hercegnővel házasságtörő viszonyt folytatott. E bűntettei miatt hűtlenségbe esett, ezért birtokait elvették, Salgó várát pedig 1424-ben lerombolták Luxemburgi Zsigmond király utasítására. Amikor 1437-ben az uradalmat Lévai Cseh Péter zálogba megszerezte, a várat már nem említik. A hegy csúcsán ma csak csekély falmaradványai láthatóak a várnak, viszont sziklacsúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a Börzsöny belsejére. Forrás: hu.wikipedia.org |
| Cím: Vác, Liszt Ferenc sétány 12. |
| Link: www.vac.hu |
|
|
|
A Hegyes torony a középkori városfal legészakibb saroktornya. Vác egyetlen épen fennmaradt középkori építménye ma lakóépület. |
| Cím: Váchartyán |
| Link: www.vachartyan.hu |
|
|
|
A község határában, az Aszód felé vezető főút mellett a Várhegy nevű dombon ismeretlen körülmények között keletkezett kisméretű vár vagy őrtorony alaktalan maradványai láthatók. |
| Cím: Verőce, külterület |
| Link: www.veroce.hu |
|
|
|
A település előtt kb. 1,5 km-re, a 12-es főút mellett, a Dunamező-dűlőben található a bal part egyetlen feltárt és konzervált római őrtornyának alapfala. A IV. században emeltette Valentinianus császár (361-375), de ugyanennek a századnak a végén a barbárok el is pusztították. A római erősség egy nagyobb és két kisebb őrtoronyból állt, melyek fallal csatlakoztak egymáshoz. A verőcei őrtornyot hajdan pontonhíd kötötte össze a szemközti, szentendrei-szigeti őrtoronnyal. |
|
|
|
Korabeli rajzokból, metszetekből újra épített vár, amely az eredeti vár-romokra épült. |
|
|
|
A Fellegvár a visegrádi várrendszer (vízivár, alsóvár, felsővár) legismertebb tagja, mivel a Várhegy tetején álló építmény minden irányból messziről látszik, s a visegrádi kirándulások, túrák leggyakoribb célja. A szabálytalan alakú várat az autóparkoló mögötti, ötszög alakú külső keleti kaputoronynál érjük el, majd a a külső várudvarra, (panoráma!), az alsó várudvarra és az erős déli kaputornyon át a belső várudvarra juthatunk el. A belső vár alsó udvarában valaha a várőrség lakott. Itt van a kőkávás kút is, amely a védők szerencséjére igen bővizű volt. |
| Cím: Nagyharsány, Szársomlyó |
| Link: nagyharsany.5mp.eu |
|
|
|
A falu fölé magasodó Szársomlyó a hegy csúcsa a Villányi-hegység legmagasabb része, 442 m. A csúcson fellelhetők még a középkori vár romjai. |
| Cím: Nagyváty, külterület |
| Link: www.delzselic.hu/nagyvaty |
|
|
|
Váty hajdani vára az Árpád-kor egyik székely ispánságának és a helyi esperesség központja volt. (A földvár maradványa a Fekete-erdő területén ma is látható). |
|
|
|
XV. századi, kör alaprajzú előretolt bástya a hajdani Püspökvár kettős falrendszerének része, ahol kellemes sétányok kígyóznak az ódon hangulatú falak mentén. A hagyomány szerint a híres hadvezér Kinizsi Pál nevéhez kötik a barbakán megépülését. |
|
|
|
Szatmári György püspök 1505-1520 között vadaskertje közepén építtette fel reneszánsz nyári nyaralóját, amelyet a törökök derviskolostornak használtak. Ennek romjai megmaradt falai láthatók. A természetes díszletek között nyári szabadtéri színpad épült: tánc-és balett estek, koncertek, színházi előadások izgalmas misztikus színhelye. |
| Cím: Pécsvárad |
| Link: www.pecsvarad.hu |
|
|
|
A vármúzeum hétfő kivételével 10-18 óráig látogatható.
Bejelentésre (Tourinform Iroda) idegenvezetést ad, külön csoportot fogad a múzeum. A Szent István király által alapított egykori monostor múzeuma, a romkert, a várkápolna és a Kígyós-emlékkiállítás keddtől vasárnapig 10.00-18.00 óra között látogatható. Hétfő szünnap.
Belépőárak:
teljes árú jegy: 500,- Ft
kedvezményes jegy (10 fő feletti csoportok, nyugdíjasok, diákok): 250 ,- Ft
családi jegy (2 felnőtt és gyermekeik): 1000,- Ft
|
|
|
|
Érdekes épületmaradványt tekinthetünk meg Szászvár főterénél, a régi XIII. században épült várat. Források bizonyítják, hogy a vár építése Bertalan pécsi püspök nevéhez fűződik, mivel ebben az időben került Szászvár a püspökséghez, mint gazdasági központ. Azonban elképzelhető, hogy a várnak elődje is volt, mivel a feltárások során római kori téglamaradványokat is találtak. |
| Cím: Pusztaföldvár, külterület |
| Link: www.pusztafoldvar.hu |
|
|
|
Pusztaföldvár legfőbb természeti értéke a községtől délkeletre emelkedő földvára: a bronzkori Kis- és Nagytatársánc. A kettős sánc 3050 m hosszú, átmérője 1800 m. Tizenkét hektáros területét egykor a kettős sáncon kívül 26-27 m széles, 2 m mély vizesárok védte. Védelmi rendszerét bronzkori folyómeder köti össze. |
| Cím: Szeged, Felső-Tiszaparti sétány |
|
|
|
XII-XIII. században épült vízi bástya volt a szegedi vár legnagyobb bástyája, öregtornya. E középkori építmények arra szolgáltak, hogy a védősereg maradékai, akik kénytelenek voltak feladni a vár egyes részeit, ide menekülhessenek - közölte a főépítész. Szavai szerint a bástyát a XVIII. században otrombán megcsonkították. Lebontása előtt - a benne elhelyezett vízkiemelő szerkezettel - ez az épület volt a víztorony. |
| Cím: Szeged, Felső-Tiszaparti sétány |
| Link: szeged.network.hu |
|
|
|
Az 1879. évi nagy árvíz erõsen megrongálta a várat is, ennek során keleti fala és az északkeleti saroktorony a Tiszába dõlt. Miután a romos vár jelentõsége megszûnt, 1883-ban megkezdték a még megmaradt falak lebontását.
A Tisza parti sétányon ma látható kazamatasor emlékeztet a várra, ez azonban nem középkori eredetû, hanem Mária Terézia korából való. |
| Cím: Gárdony-Agárdpuszta, Sigray u. 1. |
| Link: www.gardonykultura.hu |
| Telefon szám: +36-30 402 6811 |
|
|
|
A Gárdonyi Géza Emlékház szomszédságában taláható az egri vár kicsinyített (rönkvár) másolata, amely alkalmas arra, hogy történelmi játék keretében idézzék fel az érdeklődőknek a magyar történelem egyik dicsőséges eseményét. Nyitva: 10.00-18.00 h hétfő kivételével minden nap. Belépőjegy: 400 Ft/fő, helyi lakosoknak 300 Ft. Jegyek a helyszínen, a Galéria Kávézóban kaphatóak. |
| Cím: Pusztavám külterület |
|
|
|
Gerencsér vár: A vár romjai a Vértes nyugati lábánál, az oroszlány-pusztavámi úttól keletre a Fekete-ér-patak mellett, erdős területen találhatók. 13 x 7m alapterületű toronyszerű épület, amely 18 - 29m magas volt egykor. Két vagy három emeletes lehetett. Csák Ugrin építtette 1140 körül. Várként emlegetik, valójában középkori főúri lakótorony volt. A kőből épült vastagfalú torony a várúr családja menedékéül szolgált. Forrás: www.freeweb.hu/pif/pusztavam/pusztavam2.html |
| Cím: Újhida, külterület |
| Link: varkutato.blogter.hu |
|
|
|
Szent István 1009-ben kiadott, a veszprémi püspökségnek szóló adománylevele említi - többek között - Úrhida várát, mint egy Fejér megyén belüli kerület (conpagus) központját. a 3. katonai felmérés térképén a kis mesterséges dombot. Ezek szerint Úrhida motte (földhalomvár) volt. Sajnos napjainkra már csak egy kis maradványa látható a 20. században szinte teljesen elhordott dombnak. Forrás: varkutato.blogter.hu, Dénes József |
| Cím: Dobó István Vármúzeum, 3300 Eger, Vár 1. |
| Link: www.egrivar.hu |
| Telefon szám: +36-36-312-744 |
| Fax szám: +36-36-312-450 |
| E-mail: |
|
|
|
|
|
A börtönkiállítás néven ismert tárlat a középkori Magyarország büntetési nemeit mutatja be. A két ágból álló pince bal oldali ágában a megszégyenítés, testfenyítés, testcsonkítás eszközeit láthatjuk. Itt kapott helyet a pellengér (szégyenoszlop), mely általában a piactéren állt és kisebb vétségeket, tolvajokat, erkölcstelen életet élőket, pletykálkodó asszonyokat büntettek vele. A piactereken szabtak büntetést a kalodákkal is, melyek álló és ülő változatát is ismerjük. Érdekes változat volt a páros kaloda, mely perlekedő asszonyok, acsarkodó szomszédok büntetésére szolgált. A folyosó végén siralomházat rendeztek be, ahol a halálra ítélt az utolsó napjait töltötte. A jobb oldali folyosó középkori kivégzési nemeket és eszközeiket mutatja be. |
| Cím: Dobó István Vármúzeum, 3300 Eger, Vár 1. |
| Link: www.egrivar.hu |
| Telefon szám: +36-36-312-744 |
| E-mail: |
|
|
|
|
|
A palotát Beckensloer János püspök építette az 1470-es évek elején. A földszinti rész eredeti gótikus formájában áll, melybe több 16. századi házat és várfalszakaszt is belefoglaltak. Egernek ez a ma is álló, legrégebbi épülete. A palota képét meghatározza a gótikus folyosó, mely árkádos homlokzatú, keresztboltozatokkal fedett. A palota keleti vége – az egykor konyha – részben elpusztult, csak a feltárt falcsonkokat láthatjuk. Emeletén látható Az egri vár története című állandó kiállítás, a földszinten a Hősök terme tekinthető meg. |
| Cím: 3300 Eger, Dobó István várban |
| Link: www.egrivar.hu |
| Telefon szám: +36-36 312-744 |
| E-mail: |
|
|
|
|
|
Az 1540-es években alakult ki a külső és belső várrendszer, melynek átjárója a ma is látható Setét-kapu volt. A külső vár 1702-ben elpusztult, de a kaput ezután is használták és csak a XIX. század elején falazták be. A Setét-kaputól tovább haladva a földszinti Kaszárnyatermekbe juthatunk, melyek tüzérségi támadások idején hatékony védelmet jelentettek. A termek ma a vár gótikus székesegyházának építés történetét és a püspökkori várat, valamint a törökkori vár harcászatot és várépítészetet bemutató interaktív, multimédiás elemekkel tarkított kiállításoknak adnak otthont. A felső kaszárnya teremben egy hiánypótló kiállítás kapott helyet Egri Csillagok – regény és valóság címmel. A Kaszárnyatermekből a Gergely-bástyán át az 1570-es években épült földalatti járatrendszerbe jutunk. Ezek az alagutak a várfalakkal párhuzamosan épültek, így a föld alatt teremtettek biztonságos átjárási lehetőséget a bástyák között. A folyosókat aknafigyelésre is használták. |
| Cím: Dobó István Vármúzeum, 3300 Eger, Vár 1. |
| Link: www.egrivar.hu |
| Telefon szám: +36-36 312-744 |
| E-mail: |
|
|
|
|
|
A Szent István által alapított egri püspökség 1001-1009 között a várdombon jött létre. Fennállásának fél évezrede során több templom épült a várban. A bazilika, melyet Szent János evangélista tiszteletére szenteltek, a 11-12. században épült. A székesegyház magas rangú egyházi és ritkábban világi személyek végső nyughelye volt. A szentély átellenes végében, a padlószint alatt épült kriptában temették el I. Imre királyt. A tatárok 1241-ben a székesegyházat feldúlták, kirabolták.
Buda török kézre kerülése után, nagyobb ütemben folytatódott a vár megerősítése. Ennek esett áldozatul a székesegyház gótikus szentélybővítménye, melynek felső részét 1542-ben Varkoch Tamás várkapitány lebonttatta, alsó részét bástyává alakíttatta és ehhez csatlakoztatta a belső és külső várat elválasztó keleti várfalat
|
| Cím: 3036 Gyöngyöstarján, külterület |
| Link: www.gyongyostarjan.hu |
|
|
|
Látogassa meg Magyarország történelmi várait, köztük a gyöngyöstarjáni Világosvárat. |
| Cím: Mátraderecse, külterület |
|
|
|
Mátraderecske és Recs között a 260 m magas Baláta-bércen épült Kanázs várnak ma már csak nyomai találhatók a torony magányos falmaradványa. |
| Cím: Mátrafüred, külterület |
| Link: www.matrafured.hu |
|
|
|
XIII. században épült vár maradványai fokozott állami védelem alá kerültek. A Benevár régészeti feltárása a nyolcvanas évek elején kezdődött az akkori városi tanács határozata alapján. A rom szabadon látogatható, megközelíthető a Mátrafüred központjában lévő Tornyos panzió mögötti parkolóból indulva északi irányban, a kék kereszt jelzésű turistaúton. Foto: www.gyongyos-matra.hu |
| Cím: 332 Sirok, |
| Link: www.facebook.com/sirokivar |
| Telefon szám: +36-70 1979-893 |
|
|
|
2010-ben megnyílhat a „Végvárak világa” barlangvár és turisztikai központ a siroki Vár-hegyen. A fejlesztési tervet a várrom vagyonkezelője a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága dolgozta ki, így várhatóan 2009 őszén indulhat meg a 356 millió forintos turisztikai fejlesztés. A tervek szerint az alsóvár és a felvezető sziklafolyosó környezetének rekonstrukciójával indul a felújítás. Ennek eredményeképpen kilátó teraszok,
fedett és zárt terek jönnek létre, mely alkalmas a középkori várélet
bemutatására. Hazánk egyetlen barlangvára egyedi díszkivilágítást is
kap. A vároldalban új, rendezvényekre alkalmas helyszíneket alakítanak ki. Jegyárak: Felnőtt: 1000 Ft/fő, Csoportos (min. 15 fő): 800 Ft/fő, Diák vagy nyugdíjas jegy (diákigazolvánnyal, illetve nyugdíjas esetében OEP igazolvánnyal): 500 Ft/fő, Családi jegy (2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 év alatt): 2000 Ft/család, Siroki lakcímkártyával rendelkezők részére: 300 Ft. |
| Cím: 3323 Szarvaskő, külterület |
| Link: www.szarvasko.hu |
|
|
|
Az 1295-re felépült Szarvaskői várat Püspök várnak (Castrum Episcopi) nevezték, mivel a püspök építtette, az Ő birtoka volt. A vár működésének egy idejében Tarisznyavárnak is hívták, mert Eger várához tartozott, annak volt az egyik elővára. A várőrség hetenként váltotta egymást és az őrség mindig tarisznyában, vitte magával a hideg elemózsiát. |
| Cím: 3377 Szihalom |
| Link: www.szihalom.hu |
|
|
|
A helyszínt a magyar régészet már régóta ismeri és nagy részben mint õskori, kisebb részben mint honfoglalás kori lelõhelyet tartja nyilván. A várra vonatkozó okleveles adatot nem ismerünk, de a helység nevét megtaláljuk Anonymus Gestájában, ahol elmondja, hogy a honfoglaló magyarok e helyen Árpád vezérnek leveles színt építettek. A jelenleg is beépített területen csak a terep domborulataiból következtethetünk az egykori mocsárvár helyére. |
| Cím: Szilvásvárad, külterület |
| Link: www.szilvasvarad.hu |
|
|
|
Éleskő várának romja - Szilvásvárad |
|
|
|
Oroszlánkő, Csákyvár, Cset vagy Oroszlán vára egy mára elpusztult vár a Vértesben. A Csák nemzetség ősi szálláshelyéhez tartozott, melynek nevét 1383-ban említették Oroszlankew formában. A vár mindenfelől mély árokkal és sánccal volt körülvéve. Romjai a mai Oroszlánytól délkeletre az Országos Kéktúra mentén, a Vértes hegység Öregbükk nevű hegye felé a vérteskozmai határban állnak, de a romokat mára már benőtte az erdő. Forrás: hu.wikipedia.org |
| Cím: Pilismarót, külterület |
|
|
|
Az erődítmény maradványai a falutól délre, a Kis-hegynek nevezett dombon találhatók. A Constantinus császár idején épült castellumot félkör alakú tornyokkal erősített falak övezték, belsejében egy öthajós csarnok és két kisebb apszisos épület is előkerült az ásatások folyamán. |
| Cím: Salgóbánya (Salgótarján) |
|
|
|
Salgó vára, Salgótarjántól északra, a Salgóbánya településrész feletti 625
méter magas sziklacsúcson – vulkáni kúpon – emelkednek a város
egyetlen középkori műemlékének, Salgó várának romjai. A várrom
és környéke természetvédelmi terület, gyakori és kedvelt célpontja
a Medves vidékére irányuló kirándulásoknak, túráknak. Megközelíthető személyautóval, Salgótarjánból induló helyi járatú
menetrendszerinti busszal, illetve a jelölt turistautakon gyalogosan.
A vár szabadon látogatható. |
|
|
|
A községhez tartozik Drégelyvár vasúti megállóhely is, ahonnan egyórás gyalogtúrával közelíthetjük meg Drégely várának romjait.
|
| Cím: Nógrád, külterület |
| Link: nograd-var.hu |
| Telefon szám: +36-35-362-210, 562-000 |
| Fax szám: +36-35-362-001 |
| Kapcsolattartó személy: Szórágy Gyuláné |
|
|
|
Nódrád vára a tengerszint fölé 286 méterrel – de a környező síkság fölé csak 50-60 méterrel – magasodó hegy tetején álló, szabálytalan alaprajzú,
belsőtornyos és belső várból álló nógrádi vár hazánk legrégibb kővárai közé tartozik. A kőből emelt vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük. A vár egész évben szabadon látogatható. Részletes ismertetés az ikonra kattintva olvasható. |
|
|
|
Valamikor régen három vár is őrizte a Mátrán átvonuló hadiutat. Közülük kettőre már csupán egy-két mohával benőtt kődarab emlékeztet, s a Gombás-tető 338 méter magas, előreugró szirtjén emelkedett, egykori hasznosi várnak, a középkor egyik fontos erősségének is csak romjai - palotaépületének egyes részletei és egyik négyzetes tornyának alapjai - idézik a régvolt időket. |
| Cím: 986 01 Fülek, Hlavná ul. Szlovákia |
| Telefon szám: +00421-47-4382017 |
| E-mail: |
|
|
| Kapcsolattartó személy: Mgr. Viktória Tittonová, PhD. |
| Link: www.filakovo.sk |
|
|
|
Salgótarjántól 16 kilométerre található a Füleki Vár. Érdemes megtenni ezt a rövidke utat, hogy megnézzük a felvidék egyik legszebb várát és múzeumát. Szlovákia legfiatalabb tűzhányóinak vidékén áll az ország egyik legrégibb kővára, Fülek, melyet valószínűleg a Kacsics nemzetség építtetett még a tatárjárás előtt. Várnagyai a középkorban rendre Borsod és Gömör megyék ispánjai voltak. Fülek 39 évig volt az Oszmán Birodalom legészakibb szandzsákjának székhelye. A császári hadak általi 1593-as visszafoglalását követően a szélesebb vidék egyetlen „töröktől biztonságos” helyévé vált. Nyitva tartás: március 15. és november 15. között hétfő-vasárnap: 10:00-18:00 A turistaidényen kívül (november 16. és március 14. között) minimum 15 fős csoportok részére előzetes bejelentkezés alapján biztosítunk belépést. |
| Cím: Salgótarján, külterület |
|
|
|
Baglyaskő, Bagoly |
| Cím: Salgótarján, külterület |
| Link: www.salgotour.hu |
|
|
|
Salgótarjántól északra, a Salgóbánya település feletti 625 m magas sziklacsúcson emelkednek a város egyetlen középkori műemlékének, Salgó várának romjai. A várrom és környéke természetvédelmi terület. |
| Cím: Fülek, Vármúzeum |
| Link: www.filakovo.sk |
| Telefon szám: 0(0421)-918-975634 |
| Kapcsolattartó személy: Agócs Attila |
|
|
|
A Füleki Vármúzeum a Felső-magyarországi Várak Egyesületével karöltve az Európai Unió Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programjának támogatásával 2009 végén elindította egy dél-szlovákiai várklaszter megszervezését. |
| Cím: Sámsonháza |
| Link: www.samsonhaza.hu |
|
|
|
A hagyomány szerint a várat II., vagy Vak Béla király uralkodása idején egy pártütő főúr, Sámson építette, aki 1132-ben Borics trónkövetelő híve volt.
A vár első okleveles említése azonban csak 1409-ben történt, amikor Zsigmond király Zheten-i András deáknak és testvérének Gergelynek, a Zaránd vármegyei Egregh nevű várukért, a Pest vármegyei Tétényben levő birtokrészükért és más birtokokért különböző királyi birtokokat adott cserébe, köztük a Kachy János fia Pál magtalan halálával reá szállott Sámsonháza melletti Fejérkő várhelyet |
| Cím: Somoskő (Somoskőújfalu) |
|
|
|
Somoskő várát minden valószínűség szerint szintén a Kacsics nemzettség valamelyik ágának tagja építhette a tatárjárás után, pontos adatot azonban nem ismerünk a megvalósítás idejéről. Nevét a vár az alatta elterülő kis faluról, Somoskőről kapta. A szépen helyreállított csúcsos tornyú vár a határ túloldalán, Szlovákiában található, de Somoskőről, Salgótarján településrészéről kerülő nélkül is megközelíthető. Részletes leírás az ikonra kattintva olvasható. |
| Cím: Szanda, külterület |
| Link: www.szanda.hu |
|
|
|
A község felé magasodik a „hármashegy”. Az 545 méter magas három csúcsú Szanda-hegy tipikus vulkáni származék, amelynek bazaltkúpja meredeken esik alá minden irányban. A hegy legjelentősebb történeti, turisztikai nevezetessége a szandai vár. A nagy andezit kúp tetejére épült erődítmény már a XIII. században uralta a környéket, amely a későbbi századokban – a török időkre – része lett annak a várháromszögnek, amit Nógrád, Drégelypalánk várával együtt alkotott. A törökök 1545-ben foglalták el a várat és akkori várparancsnoka az a Hubiár aga volt, aki bajvívásban kiállt a mi Kapitány Györgyünkkel. A várban jelentéktelen katonai erőd állomásozott 5-6 éven át, mindössze 21 gyalogkatona élt itt, míg nem 1551-ben a török várőrséget 150 főre növelték. Ez a viszonylag nagyobb katonai erő sem tudott ellenállni a Horváth Bertalan balassagyarmati várkapitány által vezetett felmentő magyar seregnek. A legenda szerint egy szökevény török titkos föld alatti folyosót mutatott a magyar vitézeknek, akik így elfoglalták a várat.
Az egykori vár hossza 60 méter, szélessége 30 méter hosszú lehetett. Ma már csak a négyzet alakú öregtorony 7 méteres maradéka, s alatta a vár egykori 4 méter átmérőjű, sziklába vésett vízgyűjtő medencéje látható. |
| Cím: Szécsény |
| Link: www.szecseny.hu |
| Telefon szám: +36-32 370-143 |
|
|
|
Az Ipoly-völgy szélén, a folyó hajdani teraszának peremén állt egykor a vár. Építésének pontos ideje nem ismert, egy 1461-ben keltezett oklevél már megemlékezik róla. Egykor a ferences templomot és a kolostort is magába foglalta. A 16. század második felében Disznóssy Ferenc várkapitány felgyújtatta. Az egykori gótikus vár falainak maradványát a Forgách-kastély építéséhez használták fel. A külső tornyokkal, széles árkokkal és palánkkaI erősített várból csak falrészek, a kilátónak használt északnyugati sarokbástya és a 10 m átmérőjű, kör alakú északkeleti sarokbástya (Bástyamúzeum) maradt meg. |
|
|
|
Itt a templom közelében állnak Tar Lőrinc egykori várának maradványai, amelyet inkább udvarháznak, mint várnak vagy kastélynak tartanak. |
| Cím: Nagybajom |
| Link: www.nagybajom.hu |
|
|
|
A református temetőben az egykori nagybajomi vár sáncai láthatók. |
| Cím: 8612 Nyim, külterület |
| Link: www.varbarat.hu/varak/kasi.html |
|
|
|
A Kási vár romja, az ország egyik legnagyobb földvár-maradványa. Belső területe lapos, ovális alakú, átmérője 29x21 méter. Köröskörül rendkívül meredek oldal övezi, ami valószínűleg mesterséges kialakítású. Alatta 9-10 méterrel alacsonyabb szinten árok fut körbe, szélessége 7-8 m. Az árok külső szélét sánc kíséri, magassága 2-5 m. A sánc mögött újabb árok fut körbe, mélysége 1-3 m, szélessége 7-14 m, majd a természetes lejtő folytatódik. A vár teljes területe 95x90 méter, 0,63 ha. Forrás és fotó: www.varbarat.hu |
|
|
|
Az egykor mocsarak övezte dombhátra a XVI. század közepén földvárat építettek. Kanizsa elfoglalásakor 1600-ban ezt is elfoglalták a törökök, és egészen 1686-ig megszállva tartották.
A vár romjai a Somogyzsitfáról Csákányba vezető köves útról a Marót-völgyi-csatorna mentén vezető földúton közelíthetők meg. Forrás: www.vendegvaro.hu |
| Cím: 4544 Nyírkarász, külterület |
| Link: www.nyirkarasz.hu |
|
|
|
Földvár (Gara-halom)
A község határában található egy földvár. Az egykori /a hetvenes években elbontott Nyíregyháza – Kisvárda /délnyugat-északkelet irányú/ vasútvonal közvetlen közelében, egy kb. 200-300 m széles, északkelet-délnyugati irányú – a település felé enyhén ereszkedő – dombhát végén terül el. A közel kör alakú, észak felé enyhén nyújtott vár egy 67-68 x 63 m-s területet foglal el. A várdomb nagyjából vízszintes platója 22 x 19 m alapterülettű, melynek közepén egy emlékmű magasodik. A 4,5-7m széles árok feneke a plató jelenlegi járószintjéhez képest 4-5 m-el mélyebben húzódik. Az 5,5-8,5m széles külső sánc a várdomb platójánál általában 1-1,5m-el alacsonyabban helyezkedik el, azonban a nyugati oldalon a kettő közel egyazon magasságban húzódik. Ennek magyarázata a dombhát keleti irányú ereszkedésében keresendő. |
| Cím: Szabolcs, |
| Link: www.szabolcs.hu |
|
|
|
A régészeti eredmények szerint a vár a honfoglalás után, a X. században épült. Az 1085. és 1091. évi úz-kun-besenyő támadások után falait kijavították, vastagították. Írott (okleveles) forrás 1067 körül a vár alatti utat említi. A tatárjárás (1241-42) után a mellette kiépült királyi megyeközpont (civitas) - benne két, a Boldogságos Szűz és Szent Mihály tiszteletére épített templommal, a megyét irányító ispán és az egyházi vezető, az esperes házaival, szolganépével - szerepe megszűnt, így a várat is felhagyták. Azóta az elkorhadó faszerkezetből kiömlő föld domború, begyepesedett sáncot alkot, amelyet a köznyelv "földvár"-nak nevez. Ma Közép-Kelet-Európa egyik legjobb állapotában fennmaradt X. századi erőssége, amely méltán élvez kiemelt műemléki védelmet |
| Cím: 4562 Vaja Damjanich u. 75. |
| Link: vajavar.hu |
| Telefon szám: +36-44 385-297 |
|
|
|
Az Alföld egyetlen reneszánkori kastélya, mely 2004. tavaszától régi fényében várja a látogatókat. Magyar Nemzeti Múzeum Vay Ádám Muzeális Gyűjteménye. |
| Cím: Vámosatya |
| Link: www.vamosatya.hu |
|
|
|
Büdy várrom feltárás alatt |
|
|
|
A környék földesura, Bath, három várat is épített, egyet magának, ez a Bath-i vár, egyet a feleségének, ez a Janyai vár,- maradványai ma is megtalálhatók a sióagárdi határban -és egyet leányának, ez a Leányvár, - a vár maradványai még feltárásra várnak. |
| Cím: 9931Hegyhátszentmárton, |
| Link: www.orvidek.hu |
|
|
|
Hegyhátszentmárton fő nevezetessége a 16. században épült reneszánsz Ivánczy-kastély romja, melyből azonban már csak az egykori várárok és a sáncok egy része látható. |
| Cím: Ostffyasszonyfa |
| Link: www.ostffyasszonyfa.hu |
|
|
|
A vár neve," Kígyókő - vár " volt, az ostffyasszonyfai és csöngei határ találkozásánál, melyet 1403-ban Garai Miklós nádor csapatai lerombolták. Ennek oka az volt, hogy Ostffy Ferenc a Zsigmond király (1387-1437) ellen lázadt Nápolyi Lászlóhoz csatlakozott. Napjainkban még látható a várfal része, valamint a megmaradt várkút. |
| Cím: Szentgotthárd, Széll Kálmán tér |
|
|
|
Az épületet 1605-ben visszavonuló stájer csapatok robbantották föl. Maradványai ma is láthatók a Nagyboldogasszony-templom és a színházzá alakított Magtártemplom között. |
|
|
|
Malompart rendezvényközponttól rövid úton egy szép bükkös erdőn keresztül érhetjük el a Királykő sziklát. Egy vulkáni dombtetőn, északról meredek bazalt sziklasortól hozzáférhetetlen helyen állt, a monda szerint, Attila vára. Egy 50x80 méteres területen 20-40 cm magas sáncmaradványok látszanak. |
| Cím: Nagyvázsony |
| Link: www.nagyvazsony.hu |
|
|
|
Nagyvázsony szívében álló Vázsonykő, már 1469-től szerepel okiratokon. A várat a szokásoktól eltérően nem dombtetőre, hanem az ó-falu házai közé építette a XIV. század végén a Vázsonyi nemzetség. A Vázsonyi család kihalása után a várat Mátyás király Kinizsi Pálnak ajándékozta, aki az 1480-es években védőfalakkal, palotaszárnnyal, kápolnával és barbakánszerű kapuvédővel erősítette meg. A hadvezér vörös márvány sírlapja a várkápolnában található, a várat pedig felesége, Magyar Benigna örökölte. |
|
|
|
A kicsinyke vár épületei helyén egy templom épült. Az egykori vár
külső falát könnyen ennek a templomnak a támfalának hihetnénk. |
| Cím: Várkesző |
| Link: www.varkeszo.hu |
|
|
|
1795-ben a vár falait a győri püspökség romboltatta le. A vár megmaradt köveit útépítésre használták fel. |
| Cím: Városlőd, külterület |
| Link: www.varoslod.hu |
|
|
|
Kiugró, magas sziklán egy 4x4 méteres keresztmetszetű és 4-5 méter
mély, terméskőbe vájt mélyedés - amely az évszázadok alatt feltöltődött
-minden, amit az egykori várból még látni lehet. Okleveles feljegyzések
szerint ezen a helyen állt Hölgykő vára, melyet valószinűleg Csák Péter
bán építtetett, aki 1270 -ben kapta meg ezt a környéket.
Tévesen "Mátyás barlang"-nak vagy Mátyás kastély"-nak is mondják néha.
Az igazságnak Mátyás királyhoz csak annyi köze van, hogy nagy királyunk
járt ezen a környéken, többször vadászott az itteni erdőkben, hisz az
királyi vadászterület volt, és okleveles feljegyzések is vannak arról,
hogy Mátyás király Beatrix királynéval és annak kíséretével együtt
több napon át vendége volt a lövöldi fényes kolostornak.
|
| Cím: Várpalota külterület |
| Link: www.varpalota.hu |
|
|
|
A Thuri- vártól nemzetközi turistajelzés vezet a Várvölgyön át Bátorkő váráig, mely a Fajdas hegységben egy sziklabércen emelkedik. Ez az egykori Pusztapalota romjai, Mátyás király vadászkastélya volt. A Bakony rengetegének egyik legszebb pontján épült a XIV. század elején ez a kis fellegvár, melyről említést tett Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Krúdy Gyula és Petőfi Sándor is műveikben. Az utolsó adat szerint 1559-től elhagyatott hely. |
| Cím: Várpalota, Hősök tere |
| Link: www.varpalota.hu |
|
|
|
Eredetileg a Bakony erdejének egy sziklacsúcsán épült ezen a környéken vár, Bátorkő néven, a 12. században. A 14. század második felében az itt birtokot szerző Újlakiak építették meg a mai vár ősét. Palotájuk U alakú volt, északkeleti sarkán egy torony erősítette. Később négy saroktoronnyal erősített, szabályos alaprajzú várkastéllyá építették ki. A törökök többször megpróbálkoztak ostromával. 1566-ban kapitánya, Thuri György hősiesen megvédelmezte, csak 1593-ban kerül török kézre. Visszafoglalták, majd ismét gazdát cserélt és csak 1687-ben került véglegesen a keresztény csapatok birtokába. Még szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcban is, a szabadságharc után tornyait visszabontották, védőfalait megrongálták, a 20. századra romossá vált. A vár épületeinek kutatása és helyreállítása az 1960-as évek óta folyik. |
| Cím: 8200 Veszprém, Vár u. |
| Link: www.veszpreminfo.hu |
| Telefon szám: +36-88-404-548 |
| Fax szám: +36-88-404-548 |
|
|
|
Veszprém legjelentősebb nevezetessége a Vár. A hét dombra épült Veszprém ezeréves történelme a Vár épületegyütteseiben koncentrálódik. Itt kap helyet az Érseki Palota, a Szent Mihály Székesegyház, a Gizella Királyné Múzeum, valamint a szintén Gizella nevét viselő kápolna és a Szent György kápolna. A közelmúlt történelmét a vár jellegzetes barokk lakóházai idézik. Szép kilátás nyílik a városra a vár végén álló Szent István és Gizella királyné szobortól és a Tűztoronyból kitekintve is. Vendégeink több galériát és a Modern Képtárat (Vass László Gyűjteményt) is látogathatják. A szórakozni vágyókat egész évben várja a Petőfi Színház, a Pannon Várszínház és a Kabóca Bábszínház. A város híres állatkertje 1958. óta fogadja az érdeklődőket. A Laczkó Dezső Múzeumban egy állandó és két időszakos kiállítást tekinthetnek meg a látogatók, a Bakonyi Ház pedig a múlt század kisnemesi lakosságának életébe enged bepillantást. |
| Cím: 8372 Cserszegtomaj, Palotai utca 8-14. |
| Link: www.cserszegicsodavar.hu |
| Telefon szám: +36-30 747-0245 |
| Kapcsolattartó személy: Tóth László |
|
|
|
Cserszegtomaj dombjainak egyikére épült a korábbi Festetics-pince közvetlen közelébe a Cserszegi Vár. Védelmi jellege kevésbé, inkább kulturális küldetése szóra – és feltétlenül látogatásra – érdemes. Tóth László, a hagyományokat lelkesen őrző vártulajdonos, igazi magyar vendégszeretettel, bor- és gasztronómiai szakértelemmel, privát gyűjteményével várja a várba érkezőket. |
| Cím: 8764 Dióskál, külterület |
|
|
|
A Pogányvár nevet viselő hegyen palánkvár, kisebb török őrhely lehetett. A szájhagyomány megőrizte vélhetően utolsó parancsnokának, Pili basának a nevét azzal is, hogy a hegy egyik magaslatát ma is Pilivár-nak hivják.
|
|
|
|
1570-ben az apátságot végvárrá alakították át, és az ezt követő időkben a város lakossága gyorsan fogyott. A város jelentőségét lassan Zalaegerszeg vette át. A vár jelentősége közben fokozódott, 1600-ban sikerrel verték vissza a Kanizsa felől érkező törököket. Majd 1601-ben tovább erősítették a várat. A törökök 1664-ben elfoglalták, és fel is gyújtották a megmaradt települést. A vasvári békét követően azonban ismét magyar kézen volt. Az apátság is újraszerveződött a zalavári apátság felügyelete alatt, és fokozatosan növelte befolyását a várban. A 18. században indult meg a település újratelepülése. |
| Cím: Pölöske, külterület |
| Link: www.poloske.hu |
|
|
|
A vár építése 1242-1272 között volt, a várat a Hahót nemzetség építtette, ekkor még Piliskének hívták a települést. Ma a Pölöskei vár maradványai felett bozótos erdő nő. Már csak a falu lakói mesélnek róla a fiataloknak és az idelátogatóknak. |
| Cím: Rezi, külterület Meleg hegy |
|
|
|
Rezi vára a Meleg-hegy 418 m magas dolomitgerincén áll. Helyén a vaskorban egy erődített telep volt. Elsőként egy 1236-os dokumentumban említik Rezi községet zalai várföld néven. |
| Cím: Szentgyörgyvári hegy |
|
|
|
Nagykanizsa-miklósfai városrészétől keletre, a Szentgyörgyvári szőlőhegy keleti oldalán lévő kiugráson, a Szentgyörgyi folyás nevű, a Bakónaki patakba tartó patakocska által vájt völgy nyugati peremén, környezetétől mély szárazárokkal elválasztva találhatók a négyzet alakú erődítmény maradványai, melyet a környékbeliek Romlottvárként ismernek. ... |
| Cím: 9351 Babót, külterület |
|
|
|
Az Árpád-korban állt itt egy Feketevár nevű erőd, melynek maradványait a régészek a 19. században tárták föl. |
| Cím: Győr |
| Link: www.gyor.hu |
|
|
|
Püspökvár: a Káptalandomb egyik meghatározó épületegyüttese a Püspöki Palota, vagy más néven a Püspökvár, az ezeréves győri püspökség székhelye, melynek ékessége a XIII. századból származó lakótorony és a XV. századi Dóczy-kápolna. Maga a Püspökvár nem látogatható, pincehelyiségeiben azonban megtekinthető az Apor Vilmos életét és munkásságát bemutató kiállítás. |
| Cím: 9400 Sopron, Csalogány köz 36. |
| Link: turizmus.sopron.hu |
| Telefon szám: +36 70 572 2818 |
|
|
|
Sopron talán legkülönösebb látnivalója a Taródi vár. A Kolostor-erdő közelében, a Felsőlővérek városrészben található. Nagyrészt egyetlen ember, Taródi István 50 évi keze munkáját dicséri. Az egykori várúr sok próbát állt ki kamaszkori álmáért. A ma mintegy 4300 m² alapterületű épület valóban egy középkori vár elemeiből áll össze: a lakórésztől kezdve a kúton és a lovagtermen át a borházig, a felvonóhídig, a csigalépcsőkig, a várfürdőig. A soproni látványosság minden bizonnyal a magyarországi vízionális építészet leghíresebb és legjelentősebb alkotása. Legmagasabb tornya 20 méter magas. Régebben Bagolyvárnak, majd Bolondvárnak is hívták a különleges épületet, de manapság csak Taródi várnak nevezik. |
| Cím: Hősök tere |
| E-mail: |
|
|
|
|
|
Erődfal és sarokbástya Hajdúszoboszló. A református templom körül látható a védőfal egy szakasza a megmaradt sarokbástyával. |
| Cím: Budapest, Városliget, Kós Károly sétány |
|
|
|
Vajdahunyad vára |
| Cím: Budapest, XIII. kerület, Margitsziget |
|
|
|
Domokos kolostor rom Margitsziget. |
| Cím: 8330 Sümeg Várkert |
| Link: www.sumegvar.hu |
|
|
|
A Sümegi várat Szent István ajándékozta a veszprémi püspökségnek. A török terjeszkedés évtizedeiben komoly szerepet ka- pott Sümeg vára, hiszen második vonalban védte Magyarországot, illetve Nyugat Európát. A város ugyan többször török kézre került, de a magaslatra épült erődítményt nem tudták bevenni. |
|
|
|
A községtõl északra, a mai Zádor-hegy régen Szabad-hegy 363 m magas kúpján állnak a szabályos téglalap alaprajzú öregtornya a kaputoronnyal együtt a nyugati várfalnak a délivel való találkozásánál épült. Forrás, kép: www.balatonkapuja.hu |
|