|
|
|
Köszöntjük kedves látogatóinkat!
Reméljük, hogy a nálunk eltöltött idő kellemes kikapcsolódást és sok gyönyörű élményt fog jelenteni Önöknek. Azon dolgozunk, hogy a festői környezethez méltó szolgáltatásaink időről időre visszahozzák emlékeiket és mielőbb viszontlássuk Önöket. Látogassanak el hozzánk! |
 |
|
| |
| múzeum |
|
|
| |
| Telefon szám: +36 20-423-2188 |
| Cím: 2578 Csesztve, Kossuth út 76. |
| Link: www.nogradi-muzeumok.hu |
|
|
|
Madách Imre ( 1823.január 21.-1864. október 5.) viszonylag rövid ideig, 1844 decemberétől 1853 szeptemberéig élt Csesztvén, a családi birtokon. Számos verse, levele, vallomása kelteződött innen, itt élte házassága első, boldog éveit, itt születettek meg gyermekei, itt lett tevékeny részese Nógrád politikai életének.
1862 augusztusában nevezetes találkozás színhelye volt az udvarház, Madách itt fogadta a Tragédia felfedezőjét, Arany Jánost.
A Madách-kúria 1964-től múzeumként funkcionál. Parkja természetvédelmi terület. |
|
| |
| növénykert, park |
|
|
Különleges növényfajok, ritka fák, virágok és kertészeti kompozíciók által válik csodálatossá a kirándulás. Parkunk várja a pihenni vágyókat.
|
| |
| Cím: Csesztve, Kossuth út 76. |
|
|
|
A 3,5 hektár terjedelmű park csendes nyugalmat áraszt, fái közt sétálva megidézhetjük Madách emlékét. A Madách-park és az ott található krími hársfa természetvédelem alatt áll. A legenda szerint Madách a fa alatt szívesen üldögélt, sőt még azt is feltételezik, hogy itt írta „Az ember tragédiáját”, ami azonban lehetetlen, hiszen akkoriban Alsósztregován élt. A hatalmasra nőtt krími hársfa kora 200 év. A faóriás érdekessége, hogy egy tőből öt önálló törzset növesztett igen fejlett lombozattal, de szabályos gömb alakot csak együtt alkotnak. A fa magassága 20 méter, a lombkorona átmérője 30 méter. A parkban megtalálható még a luc, cser, hárs, gesztenye, feketedió és nyír fafajok. Külön említést érdemel a nagyméretű, hazánkban ritka narancseperfa. |
|
| |
| templom |
|
|
|
| |
| Cím: Csesztve, a falu fölötti dombtetőn |
|
|
|
CSesztve északnyugati végén, a dombon áll a falu legrégebb épülete, a kicsiny, barokk stílusú katolikus templom, mely középkori gótikus szentélyével egyike Magyarország legrégebbi templomainak. Építése a szakirodalom szerint 1212-ben történt. Hajóját a századok során többször lerombolták, sőt volt idő, hogy a tűz martalékává vált, majd a régiek omladékából többször újjáépítették. Mindezek ellenére a XV. században készült szentélye fennmaradt eredeti állapotában. A berendezési tárgyak közül a kőből faragott keresztelőmedence Árpád-kori, mely sokáig a balassagyarmati Palóc Múzeumot díszítette, de most már itt helyben megtekinthető. A végső formáját 1792-ben nyerte el, ekkor épült tornya is, mely barokk stílusú. |
|
|